Emlékművek

Az emlékszoba bulletin - letöltése: első oldal    második oldal

Kecskeméten született 1882. december 16-án. Édesapja, Kodály Frigyes (1853-1926) vasúti hivatalnok volt Kecskeméten, a Budapest melletti Szobon és Galántán (Galanta, Szlovákia), később Nagyszombatban (Trnava, Szlovákia) állomásfőnök. Édesanyja, Jalovetzky Paulina (1857-1935) egy lengyel származású kocsmáros lánya volt.

1882 és 1892 között a galántai népiskolát látogatta, majd 1892 és 1900 között a Nagyszombati Püspöki gimnáziumban tanult, ahol 1900-ban kitüntetéssel érettségizett. Szeptemberben Budapestre került a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol német-magyar szakra járt. Emellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára, ahol Koessler János professzornál zeneszerzést tanult. Az iskolai koncerteken több saját, akkoriban komponált szerzeményét is bemutatta.

1904. júniusában zeneszerzői oklevelet szerzett. Kodály jelentősebb művei közé tartozik pl. a „Psalmus Hungaricus” kantáta (1923), a „Háry János” daljáték (1926), a „Galántai táncok” zenekari kompozíció (1933), a csellóra írt szonáta (1915) vagy a „Budavári Te Deum”, melyet Budapest török uralom alóli felszabadulásának 250. évfordulójára írt 1936-ban. 1910. augusztus 3-án feleségül vette Schlesinger Emmát, aki saját haláláig (1958. november 22.) volt a támasza.

1959. december 18-án újra nősült, elvette a fiatal Péczely Saroltát. 1942-ben vonult nyugdíjba, de pedagógiai tevékenységét tovább folytatta, népzenét tanított az akadémián. 1943-ban Galánta város díszpolgárává avatták. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, 1946 és 1949 között az Akadémia elnöke volt.

A háború után gyakran járt külföldi tanulmányutakra, volt a Szovjetunióban, az USA-ban, Nagy-Britanniában. Számos hazai kitüntetést és elismerést is szerzett. Háromszor kapta meg a Kossuth-díjat. Kodály Zoltánnak óriási érdeme volt a szervezett zeneoktatás elterjesztésében Magyarországon. 1963-ban a Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság elnökévé választották.

Budapesten hunyt el, 1967. március 6-án 5.45-kor leállt a szíve.